Több tucat ifjú feleség egyöntetű véleménye és tapasztalata alapján azt mondhatjuk: NEM! Nem érdemes, sőt, NEM SZABAD a fotózást az esküvő napjára tenni. Miért nem? Lássuk sorban az érveket!

1. NYUGALOM
Ha csak nem vagytok médiasztárok, akkor valószínűleg nem vagytok hozzászokva ahhoz, hogy egy profi fotós kamerája előtt fesztelenül pózoljatok. Ez mindenkinek (de főleg a vőlegényeknek!) nagyon idegen és stresszes helyzet - bevallom, nekem még az igazolványkép készítése közben is szokott remegni a szám széle. Persze, a fotósnak az a feladata, hogy ellazítson titeket, olyan körülményeket teremtsen, amelyek között úgy tudtok viselkedni, mintha ő ott se lenne. De hogyan is lehetnétek nyugodtak, ha a nagy nap jelentős része - amibe annyi baki becsúszhat! - még hátravan, a vendégek várnak rátok, tele van a fejetek a "jajjcsakelNEfelejtsem" teendők listájával. Ha nem az esküvő napján tartjátok a fotózást, akkor egyetlen feladatotok lesz csupán: arra koncentrálni, hogy minél szerelmesebben nézzetek egymásra! 🙂

2. IDŐ
Az esküvő napján a menetrend nagyon feszes, ezért pontosan meg kell határozni, hogy meddig tarthat a fotózás. Csúszni nem igazán lehet, mert akkor csúszik vele minden. Hogyan is tudnátok feloldódni, ha közben folyamatosan az órát kell nézegetni? És mi van, ha épp a fotózásra szánt másfél órában történik valamilyen váratlan esemény - például egy kis forgalmi dugó, miközben a helyszínre igyekeztek (a defektről nem is beszélve, ami sosem jön jókor) vagy egy frissítő nyári zápor, ami elől egy időre fedett helyre kell húzódni? Ha külön napot szánsz a fotózásra, nem számít se a jégeső, se a zivatar, se az, hogy nem tudtok azonnal ellazulni.

3. A VENDÉGEK
Azok, akik az esküvő napján tartják a fotózást, a legtöbbször a szertartás és a vacsora közé időzítik. Ez tehát azt jelenti, hogy kimondják a boldogító igent, fotózkodnak a násznéppel, majd eltűnnek pár órára. A vendégek ez idő alatt átmennek a vacsora helyszínére, pihennek, eszegetnek, iszogatnak és jól érzik magukat. Vagy mégsem? Két dolog történhet: vagy túlságosan is jól érzik magukat, vagyis mélyebben néznek a pohár fenekére, mint kellene, vagy pedig elalszanak unalmukban (pláne, ha a vendégek jelentős része nem is ismeri egymást). Valljuk be, egyik sem túl jó opció. Ugye te sem szeretnéd, ha a vendégeid idő előtt - és nélkületek! -  kezdenének hozzá a mulatozáshoz? Ha visszaértek, úgy fogjátok érezni magatokat, mintha megzavarnátok egy szuper bulit.  Persze, az sem jobb, ha fancsali, unott képpel fogadnak titeket. Nincs az a stand-up-comedys ceremóniamester, aki felrázza a társaságot egy három órás tétlen várakozás  után a legnagyobb kánikulában. Minél többet csúszik a fotózás, annál rosszabb lesz a helyzet. (Lásd: 2. pont)  

4. A FÁRADTSÁG
Gyakori az is, hogy még szertartás előtt (reggel-délelőtt) elmennek a párok fotózásra, ez viszont azt jelenti, hogy hajnalok hajnalán el kell kezdeni a készülődést (smink, haj stb.). Mivel ez az első esküvőtök (és remélhetőleg nem is lesz több 🙂 ), most még el sem tudjátok képzelni, hogy fizikailag mekkora megterheléssel jár. Mást jelent vendégként részt venni egy esküvőn, mint menyasszonyként/vőlegényként. Lehet, hogy a nagy adrenalinfröccs közepette ebből nem fogtok érezni semmit, de biztosan lesz legalább egy olyan pont a nap során, amikor összeesnétek a fáradtságtól. A fotózás nem kis meló: órákon keresztül kell állni a tűző napon, egyenesen tartani a hátad, szépen mosolyogni, pózolni és ide-oda mászkálni. Mire a vendégek megérkeznek, nektek lehet, hogy már csak egy kiadós alváshoz lesz kedvetek. Ugye nem kell külön megindokolni, hogy miért jobb, ha szétválasztjátok ezt a két, önmagában is megterhelő eseményt?

5. A VÁLTOZATOSSÁG
Ha a fotózást az esküvő napján tartjátok, akkor legfeljebb csak másfél órátok van rá (lásd: 2. pont). Ez azt is jelenti, hogy ott és annyit tudtok fotózni, ahol éppen vagytok és amennyi képre éppen van idő. Ha rászántok egy külön napot, akkor több, egymástól távolabb eső helyszínt is bejárhattok (készülhetnek erdei, tóparti, mezei, bel- és külvárosi képek is), fotózkodhattok a napfelkeltében, a déli piknikezős időben, a varázslatosan hangulatos délutáni alkonyban és akár a holdfényben is. Minél több időtök van rá, annál több(féle) kép készülhet, s annál inkább feloldódtok a kamera előtt (lásd: 1. pont). 

6. AZ ÉLMÉNY
Tudod mi az ifjú feleségek legmeghatározóbb élménye a nagy napról? Mit mondanak először, ha bárki megkérdezi tőlük, hogy milyen volt? Azt, hogy: "nagyon hamar eltelt", "egy szempillantás alatt vége lett", "olyan gyorsan elrepült".  Ahhoz képest, hogy milyen sokáig készülődsz és mennyire várod ezt a napot, nagyon szomorú, hogy csak ennyi marad meg belőle. Persze, mindenki tisztában van azzal, hogy ilyen nap (jó esetben) csak egyszer van az ember életében, és épp ezért különleges. De hidd el, a te szíved is össze fog szorulni, ha arra gondolsz, hogy nem veheted fel még egyszer azt a gyönyörű ruhát, nem érezheted magad újra királynőnek, nem fognak sürögni-forogni körülötted az emberek, akik álomszéppé varázsolnak. Van egy jó hírünk! Ha külön napon tartjátok a fotózást, újra átélheted ezeket az élményeket! Meghosszabbíthatod egy kicsit a nagy nap varázsát! Újra belebújhatsz a ruhába, újra megcsinálják a sminked és a hajad, és a férjed szemében is újra láthatod azt a boldogságot, amit akkor láttál, amikor először megpillantott a ruhádban!

Innentől kezdve már csak egyetlen kérdés marad: kibírja-e a csokor a másnapi vagy 2-3 nappal/héttel későbbi fotózást?

Erre is van megoldásunk! 😉

Kattints IDE vagy a képre és nézd meg az örökcsokor kínálatunkat!